Sankt Gallen, S. Gallus (Svájc): 1. egykori exempt bencés apátság. 612: a Steinach felső völgyébe visszavonult Szt Gál itt telepedett meg. 719: Otmar, Churban nevelkedett alemann pap ktort alapított, Karlmann és Kis Pippin parancsára 747: bevezette a →benedeki regulát. ~ tört-e levtári és kvtári forrásokból 800 u. egyedülállóan adatolt. - 818-: független Konstanz ppségétől, birod. apátság. 833-: szabad apátválasztási joggal rendelkezett. Gozbert apát idején (816-837) kezdődött aranykora, a karoling apátsági tp-ot 830-837: építették. Fennmaradt a ktor 820 k. keletkezett eszmei terve, mely Szt Benedek elképzeléseinek tökéletes megvalósítása (→kolostor). Apátja, Grimald (841-872) II. (Német) Lajos (ur. 850-875) kancellárja és udvari kp-ja, 854: felszámolta a Konstanzhoz kapcsoló utolsó kötelékeket is. A 8. sz-tól nagyszámú szerz. foglalkozott okiratok és kz-ok készítésével, a ~i kv-festészet legszebb alkotásai (Folchart- és Arany Pszaltérium, Evangelium longum) 850 u. születtek. - III. Salamon apát (890-919) újra betöltött udvari tisztségeket is. ~ lakója volt B. →Notker Balbulus és Tuotilo, egyh. zeneművek és lit. szövegek írói. A szerz-ek (Ekkehart, Ratpert) irod. munkássága elsősorban az alapító sztek életrajzaira és ~ tört-ére irányult. - A m-ok →Sankt Gallen-i kalandja (926. V. 2.) után ~ szaracén betörésektől is szenvedett, 937: leégett a ktor. A 11. sz: →Notker Labeo Boëthius- és zsoltárford-aival a ném. tud-os nyelv megalkotója. A kv-festészet új fellendülését (bizánci hatású lit. kv-ek) is hozó újabb virágkor Ulrich von Eppenstein apát idejéig (1077-1121) tartott. - A késő kk-ban ~ jellegzetes nemesi ktor, kevés szerz-sel. Kevés birtokkal rendelkezett, gyakori fegyveres vitákat folytatott →Reichenauval és a nemességgel. ~ városa ekkorra nagy hatalomra tett szert, és a 15. sz: (Appenzellhez hasonlóan) végleg elszakadt a ktortól. Ulrich Rösch apátnak (1463-91) belső és külső reformokkal sikerült átszerveznie a ~hez tartozó birtokokat, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ~ átvészelte a →reformációt. 1530: a ktor rövid időre megszűnt, Diethelm Blarer von Wartensee apát (1530-64) azonban újra megszilárdította és továbbépítette. 1602: ~ vezető szerepet játszott a svájci bencés kongr. megalapításában. A 17-18. sz. újabb virágzás időszaka, a létszám egyre nőtt; a konstanzi pp. és a ~-i apát közti konkordátum alapján 1613-1748: az apát korlátozott ppi jogokat gyakorolt saját ter-e felett. A 18. sz. közepétől a belső lelki föllendülés jeleként nagy építkezések kezdődtek (rorschachi magtár, 1745-49; késő barokk apátsági tp., 1755-67; barokk apátsági kvtár, 1756). B. Angehrn apát 1795: eltörölte a jobbágyságot. A fr. csapatok bevonulása után az utolsó apát, Pankraz Forster 1798: távozott ~ból. Az apátságot 1803: még újraalapították, de 1805: végleg megszűnt, amit VII. Pius p. 1823: megerősített. - 2. püspöki székhely. 1823. VII. 2: alapították és egyesítették Chur ppséggel. A pp-öt a kápt. választotta, s az köteles volt az év egyik felében az egyik, majd a másik székhelyén tartózkodni. A nézeteltérések állandósulása miatt XVI. Gergely p. már 1836. III. 23: elválasztotta a 2 ppséget, de a viták csak az 1847. IV. 8-i bullával szűntek meg. ~ közvetlenül a Sztszék alá tartozik. - M. kat. sajtója: 1969-?: Életünk. - 2429 km²-en 2005: 518.950 l, 265.467 h, 142 pb, 127 ep, 105 szp, 16 ád, 148 sz, 575 szn, 4 ni, 8 ki-e volt. **

LThK 1930. IV:269; 1993. IX:23. - AP 2005:647.